Ezt nem egy jól hangzó "Trónok harca" idézetnek szántam, a cikk egy teljesen más problémakört feszeget.

Ahogy november felé közelítünk, egyre inkább nyakunkon vannak a hideg téli hónapok. Mostanra elindultak a távfűtéses rendszerek a panelházakban, a gázkános és hőszivattyús fűtési rendszereknek megvolt az első próbafűtése.

Aki jövőre szeretne építkezni, annak viszont érdemes tudnia, mik azok a legfontosabb intézkedések, amiket a fűtési szezon elején feltétlenül ellenőrizni kell.

1. Légtelenítés

Gyakran előforduló hiba a rendszerben, hogy a légbuborék bent marad, a régi légtelenítő szelepeket ilyenkor ki kell nyitni, és addig nyitva kell hagyni, amíg "szuszog" belőle a levegő. Ugyanis ha a radiátor levegős marad, a kazán vagy a hőszivattyú hiába melegíti fel a vizet, nem fogja melegíteni a radiátort.

forrás:google.hu

Ugyanez igaz a padlófűtésre, csak ott hatványozott problémát okoz a légbuborék. Ebben az esetben megoldás lehet, ha nyomjuk át rajta a vizet egy kerti locsolócső segítségével, ami képes kilökni a buborékot.

2. Kémény ellenőrzése

Hazánkban elég sok épületben használatos mind a mai napig a kémény. Gáz- és vegyes tüzelésű kazán vagy akár a kandalló is kéményt használ arra, hogy az égésterméket kivezesse a szabadba. De csak akkor, ha megfelelő benne a huzat.

forrás:google.hu

A kémény ellenőrzését jogszabály szerint szilárd tüzelésű kazánok esetében évente, gázkazánnál 2 évente el kell végezni a helyi kéményseprővel.

Ez nem játék, a kémény nem megfelelő működésénél nem az lesz a probléma, hogy a kazán nem fűt megfelelően, hanem az, hogy a füstgáz visszaáramolhat a helyiségbe, és ez nincs kifejezetten jó hatással az egészségre. Ha valaki ezt a lépést kihagyja, legalább annyit tegyen meg a saját és környezete életben maradása érdekében, hogy felszerel a kazán mellé egy CO érzékelőt, és lehetőleg ne a legolcsóbbat.

3. Rendszer víznyomása

Talán lakóként ezt a legkönnyebb ellenőrizni. A fűtési rendszerben túlnyomás van. Ez azért nagyon fontos, hogy a csőhálózatba ne juthasson be levegő, ugyanis az nagymértékben rontja a fűtés hatékonyságát. Ezt többnyire a nyomásmérőkről lehet leolvasni.

forrás:google.hu

Ha a manométeren ezt látjuk, akkor az azt jelenti, hogy a csővezetékben pont ugyanakkora a nyomás, mint a környezetben, azaz nincs benne túlnyomás, tehát rá kell tölteni a fűtési rendszerre normál esetben vizet, de adott esetben előfordul, hogy fagyállót is kell használnunk. Ez utóbbit akkor célszerű alkalmazni, ha a fűtéscső fűtött téren kívül is halad, hiszen ekkor áll fenn fagyveszély. A fagyálló fajtáját és mennyiségét bízzuk minden esetben szakemberre, aki pontosan meg tudja mondani ezeket.

Eddig világos, de honnan tudom, hogy a fűtési rendszerben elegendő a vízmennyiség? Töltés közben a nyomásmérőt kell figyelni. A megfelelő nyomásérték a következőképpen számítható: meg kell nézni, hogy a fűtésrendszer legmagasabb pontja a nyomásmérő felett milyen magasan van, méterben, ezt osztom 10-zel, majd hozzáadok 0,5-öt. Ekkor kapom meg azt a nyomásértéket, ahol a mutatónak állnia kell. Ha elérte ezt az értéket, akkor elegendő a rendszerben a vízmennyiség.

+1 Golyóscsapok

Utolsóként megemlíteném ezt a hibalehetőséget is, ami olyan, mint egy telefonos ügyfélszolgálati hibakeresés során elhangzó mondat: "Kérem, ellenőrizze, hogy a készülék be van-e dugva...". Csak itt annyi a különbség, hogyha egy régi típusú vegyes tüzelésű kazánnál elzárva marad a csap, akkor az olyat fog robbanni, hogy nem lesz öröm végignézni.

Olyakor előfordul, hogy elzárva maradnak a csapok. Nyissuk ki ezeket, hogy a víz megfelelően tudjon keringeni.

Ezek talán a legfontosabb ellenőrizendő dolgok egy fűtési rendszer beindításakor, remélem, sikerült érthetően leírnom segítséget nyújtva azoknak, akik szakmai szempontból laikusak. A teendők elvégzése után indulhat a fűtés. Kellemes, meleg telet mindenkinek!