Mennyibe kerül a fűtésrendszer hőtermelője, amíg az ötlettől eljutsz a termosztát feltekeréséig? Mi éri meg inkább? Hőszivattyú, ami a környezet energiáját hasznosítja vagy egy jól szabályozott kondenzációs kazán?

Aki 20 éve házat épített, annak mondhatjuk, egyszerű dolga volt. Ha be volt vezetve a telekre a gáz, akkor vásárolt egy hagyományos gázkazánt, építtetett hozzá egy kéményt, felfűtötte a vizet 80-90°C-ra, és a radiátorok kellemesen melegek voltak. Az energiaárak alacsonyak voltak, nem igazán törődtek vele az emberek, hogy mennyit fűtenek, egyetlen elv létezett, legyen meleg, és kész. Az utóbbi évtizedben kettős folyamat indult el az EU-n belül, egyrészt az átlagfizetéshez képest az energiaárak megnövekedtek, és ezzel párhuzamosan az EU-s EPDB szabályzásnak köszönhetően az új építésű házak egyre jobb hőtechnikai jellemzőkkel rendelkeznek. A 7/2006 tnm rendelet meglehetősen szigorú követelményeket ír elő az épület szerkezeteire és az épület hőszükségletére egyaránt. Míg anno egy családi ház téli hővesztesége olyan magas volt, hogy a padlófűtés önmagában nem tudott kifűteni komplett helyiségeket - azaz valamilyen kiegészítő fűtés kellett hozzá, pl. radiátor - a mostani energetikai követelmények mellett ez önmagában lehetséges. Az alábbiakban arra szeretnék rámutatni, hogy van, amikor hőszivattyút érdemes választani, más esetben pedig a gázkazán lehet optimális. 

1. Alacsony hőmérsékletű fűtések

Amennyiben az épületben mindenütt padló-, mennyezet-, falfűtés - összefoglaló nevükön felületfűtés - van kialakítva, a hőszivattyú ideális megoldás lehet. Ennek a berendezésnek van egy ún. COP értéke, ami azt az arányt fejezi ki, hogy 1 egység elektromos árammal hány egység fűtést lehet produkálni. A működés során ez az érték annál magasabb, minél alacsonyabb hőmérsékletű fűtővizet kell előállítani. A hagyományos radiátoros rendszerekkel ellentétben egy felületfűtés esetében 40°C feletti víz hőmérsékletetet általában nem is érdemes megengedni, hiszen az túl magas padló hőmérsékletet eredményezhet vagy éppenséggel mennyezetfűtésnél a fejtetőt érő túl erős sugárzás eredményezhet diszkomfort érzést - ez a téma megérdemel egy önálló cikket. A gázkazánnak csak kicsit kell melegítenie a vízen, nem kell már a 75°C-ot elérni, elég a 35-40°C. Ez azt eredményezi, hogy a kazán sűrűn fog ki-be kapcsolni, mert mindig hamar elkészíti a meleg vizet. És ez a hatásfok rovására megy. Hőszivattyúnál más a helyzet. Az alacsony hőmérséklet optimális számára. Épen ilyen üzemben dolgozik magas hatásfokkal. A COP értéke ilyenkor egyes gyártmányoknál elérheti akár a 7-et is, azaz 1 egység elektromos energiából képes 7 egység fűtési energiát bevinni az épületbe.

2. Mennyibe kerül?

Ez  a téma mindenkit érdekel, talán fontosabb, mint az energiahatékonysági kérdés. Vagy akár a megújuló környezeti energiák hasznosítása. Az ember rákeres az interneten egy-egy termékre, és hamar szembe tűnik a különbség, hogy a hőszivattyú 2M magyar forint, a gázkazán pedig csak 250 eFT. Igen, ez igaz, de a cikk elején éppen ezért írtam, hogy most "almát az almával" szeretnék összehasonlítani. Egyrészt a gázkazánhoz tartozik egy kémény, amit ki kell építeni. A szerelt kémények nem olcsók, már abban az esetben sem, ha éppen csak az emeleti fürdőszobából szeretném a ferde falon át kivezetni a tetőre. Mert eleve a minősített kémény drága, amit a kéményseprők elfogadnak, és emellett ki kell jutniuk a tetőre, ehhez kell neki egy tetőkibúvó létrával együtt. Másrészt a kazánnak kell vezetékes földgáz. Ennek kiépítése engedélyezett gáztervhez van kötve. Azaz a tervezésben ez plusz költség. A hőszivattyúnál más a helyzet. Ott rögtön a berendezés árát lehet látni, nincs ennyire sok extra költség. Összességében azonban elmondható, hogy egy új építésű családi házba gázkazános rendszer kiépíteni még mindig olcsóbb, ám nem annyival, mint amilyen különbségeket az interneten némi böngészéssel látunk. Ez a különbség egyre csökken, ahogy a piaci kivitelezési költségek növekszenek. A hőszivattyú üzemeltetése olcsóbb, pláne, amíg igénybe lehet venni az eletromos szolgáltatónál kifejezetten erre a berendezésre H és GEO tarifát, ami kb. 40%-kal olcsóbb, mint a normál A1 tarifás áram. Egy épületgépész tervező meg tudja becsülni a hőszivattyú megtérülési idejét, érdemes ezt a számítást az engedélyezési terv során kérni, amikor egyébként is el kell készíteni az épület energetikai számításait.

3. Környezetterhelés

Itt egy újabb tényező, amit szintén nem túl egyszerű összehasonlítani. Pusztán azért, mert a hőszivattyú árammal működik, a gázkazán pedig gázzal. A hőszivattyúnak van egy ún. SCOP jellemzője, ami korábban említett COP-nek a szezonális átlagos értéke. Ez függ az adott berendezéstől és a fűtési rendszer többi elemétől is, de nagy átlagban 3 körül mozog. A villamos energiát átlagosan 2,5-szer annyi szén-dioxid kibocsátással lehet jelenleg előállítani, mint hogyha ugyanennyi földgázt elégetnénk. Azaz 1 egység elektromos áramból 2,5 egység széndioxid kibocsátás keletkezik és 3 egység fűtés. Vagyis 1 egység fűtéshez 2,5/3 ~ 0,83 egység szén-dioxid kibocsátás tartozik. Ismétlem, ez jelenleg van így, amint fejlődik a globális áramtermelés hatékonysága, ez a szám annál alacsonyabb lesz. A gázkazán az elektromos hálózattól teljesen függetlenül 1 egység fűtés során 1 egységgel károsítja a környezetet. Míg a környezetterhelés - fűtési energia aránya hőszivattyúnál 0,83, gázkazánnál ez az érték 1, ami 20%-kal magasabb. Összességében elmondható, hogy a kondenzációs gázkazánok teljes beruházási költsége még mindig alacsonyabb, mint egy hőszivattyús rendszeré, de üzemeltetési költségben és környezetkímélés tekintetében a hőszivattyú kedvezőbb. Globális trend jelenleg a hőszivattyús fűtési rendszerek terjedése.

Ezt a cikket gondolatébresztésnek szántam. Sok ilyen megkereséssel találkozom, és azt kell mondanom, hogy az optimális megoldás mindig a gépész tervezővel való konzultáció során derül ki.

+1. Bónusz 

A hőszivattyú hűtésre is alkalmas. Épp azon az elven működik, mint egy hűtőszekrény, azzal a különbséggel, hogy amíg a hűtőszekrénynek a belseje hideg, a külseje meleg, a hőszivattyú képes a hűtőköri folyamatot megfordítani, azaz nemcsak télen meleg vizet, de nyáron hideg vizet is képes készíteni.